A környezetszennyezés hatása az állatvilágra

Jelenleg 7,5 milliárdan élünk a Földön, ez a szám a jelenlegi 1,1%-os növekedési rátával 64 éven belül elérheti a 15 milliárdot. Egy átlagos ember nagyjából két kiló szemetet termel naponta, ha ehhez a mennyiséghez hozzávesszük a növekvő lakosságot, hamar ráébredünk, hogy ha nem teszünk ellene semmit, a saját szemetünkben fogunk megfulladni.

Pedig olyan egyszerűen, minimális erőfeszítésekkel is jobb hellyé tehetjük a világot!

Talán úgy gondolod, nem sokat számítanak egy ember környezetbarát cselekedetei, ha egyszer van több millió, aki úgysem tesz semmit. De számít. Pontosan egy, óceánban lebegő nejlonzacskóval kevesebb, amely rengeteg tengeri élőlény életét veszélyezteti. Egy papírpohárral kevesebb, ami ráragadhat egy állat szájára, majd halálra éheztetheti. Eggyel kevesebb ártatlan élőlény, akinek az emberek nemtörődömsége miatt kell elpusztulnia.

Az alábbi képeket nézve elszorul a torkunk, ugyanakkor képgalériánkkal csupán egyet szeretnénk üzenni: környezetünket a mi cselekedeteink, szokásaink formálják. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy olyan csodálatos maradjon, mint amilyen.

A bálnák már jól laktak műanyaggal ne etessük őket tovább!!!

forrás: https://funzine.hu/

Gyógyíthatatlan betegek az óceánok, súlyosan alulbecsülhették a tengeri műanyag mennyiségét!

A Léműhely is csatlakozott a Felelős Gasztrohős műanyag szívószálmentes augusztusi kampányához az EcoMood Hungary zero waste webshoppal közösen. Ennek jegyében szeretnénk ezt a korábbi vendégcikket veletek megosztani. Tanulságos adatok és számok! Ezt mindenkinek ismernie kell, hogy tudja miért kell nemet mondani a műanyagra!

373 ezer fogkefe, 977 ezer cipő – ezek a tételek is szerepelnek abban az elképesztő hulladékleltárban, amelyet egy a világ legeldugottabb helyei közé tartozó aprócska sziget partjain kikötött hordalékot átvizsgálva állítottak össze ausztrál kutatók.

Az amúgy jelentős turizmussal bíró Kókusz (Keeling)-szigeteken partra mosódott hulladék java részét a 414 millió darab, összesen 278 tonnányi műanyagszemét – palackok, evőeszközök, zacskók és szívószálak – teszi ki a Nature-ben publikált tanulmány szerint.

Az összehasonlító vizsgálatból a kutatók azt szűrték le, hogy a Föld óceánjaiban exponenciálisan nőtt a műanyagszennyezés, és még mindig rengeteg egyszer használatos műanyagot állítunk elő, illetve dobunk a szemétbe.

A Jakartától ezer kilométerre, az Indiai-óceánon fekvő sziget azok közé a távoli, alig lakott helyek közé tartozik, amelyek a legjobb indikátorai az óceánok műanyag-szennyezettségének – mondta a tanulmány vezető szerzője, Jennifer Lavers, a Tasmaniai Egyetem tengeri és antarktiszi tanulmányokat folytató intézetének munkatársa. „Az ilyen szigetek olyanok, mint a kanárik a szénbányákban, és egyre sürgetőbb, hogy megszívleljük a figyelmeztetésüket. A műanyagszennyezés ma már mindenhol tapasztalható az óceánokban, és a távoli szigetek a legjobbak arra, hogy objektív képet kapjunk a Föld vizeiben sodródó plasztik mennyiségéről.”

Csak a jéghegy csúcsa, amit a parton látunk

A kutatók a két atollból és 27 korallszigetből álló Kókusz-szigeteken arra jutottak, hogy a szemét valós mennyisége huszonhatszorosa a látható hulladékénak, ugyanis a hordalék jó része időközben betemetődött, és már a felszín alatt található. Felmerül tehát, hogy a korábbi, csak a látható szeméttel számoló tanulmányok jócskán alulbecsülték a problémát.

Lavers 2017-ben a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő Henderson-szigeten végzett hasonló kutatást, és arra jutott, hogy a sziget egyike a műanyagszennyezésben leginkább érintett területeknek a Földön. Ám míg a Henderson-szigeten leginkább halászattal összefüggő szemetet találtak, a Kókusz-szigeteken nagyrészt egyszer használatos tárgyakból állt a szeméttömeg.

„A műanyag iránti eltúlzott és nem szűnő igényünk, valamint a nem eléggé hatékony szabályozás és hulladékkezelés együtt rendkívül negatív hatást fejt ki a tengeri, édesvízi és szárazföldi élővilágra is” – mondta Lavers, megemlítve, hogy az állatok beleakadnak a hulladékokba, illetve le is nyelik a darabkákat, és emiatt kitettségben élnek a műanyagokból származó vegyületeknek.

600 ember nyögi milliók szemetét

A Kókusz-szigeteket Ausztrália utolsó háborítatlan paradicsomának szokták titulálni, és a turizmus a helyi közösség elsődleges bevételi forrása. Ám a szigetet elborító szemét óhatatlanul hatással lesz a sziget strandjaira és ezáltal az idegenforgalmára is. Lavers szerint az Északi-sarktól a Déli-sarkig hasonló a szeméthelyzet a szigeteken és a parti területeken.

A Kókusz-szigeteken annyi cipőt és fogkefét találnak, amennyit a helyi lakosság négyezer év alatt használna el. A mindössze 14 km2 területű szigeten (Budapest 525 km2) hiába próbálnak megfelelő helyet találni a szemétrengeteg elhelyezésére, és eddig más módszer sem kínálkozott a hulladék megfelelő kezelésére.

A tanulmány szerint ha nem történik gyors és jelentős változás, az emberi hulladék felhalmozódik a partokon, és növekvő mértékben hat majd vissza a biodiverzitásra, miközben a tengeri műanyag eltüntetése végképp csak álom marad. A szerzők szerint a hulladékkezelési kezdeményezéseknek és a szabályozásnak is figyelemmel kell lennie arra is, hogy milyen hatásai vannak a mértéktelen szennyezésnek a távoli kis szigetekre és az ott lakókra. 

Az alábbi grafikon a globális műanyagtermelés alakulását mutatja tonnában. 2015-ig összesen 7,8 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség.

A műanyagtermelés közben nem szűnik növekedni: a 2006 óta előállított mennyiség majdnem a felét teszi ki annak, amit az előző hatvan évben gyártott az emberiség. „Csak 2010-ben 12,7 millió tonna műanyag landolt az óceánokban, és a plasztikszemét 40 százaléka még ugyanabban az évben bekerül a szemétciklusba, mint amikor legyártották” – mondta a tanulmányban ugyancsak közreműködő Annett Finger a Victoria Egyetemről. Becslések szerint jelenleg 5,25 billió darab műanyagszemét kering az óceánokban, amit Finger az egyszer használatos műanyagok előállításának növekedésével magyaráz.

„Az óceánok kitakarítása jelenleg nem lehetséges. Az egyszer már szennyeződött partszakaszok megtisztítása igen időigényes és drága, ráadásul rendszeresen ismételni kell, mivel több ezer új műanyagszemét sodródik partra minden egyes nap.”

“NE FELEDD A BÁLNÁK MÁR JÓLLAKTAK!”

forrás: https://qubit.hu/2019/05/17/gyogyithatatlan-betegek-az-oceanok-sulyosan-alulbecsulhettek-a-tengeri-muanyag-mennyiseget

Miért mondj nemet a műanyagra?

Nem is gondolnánk milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött fel irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig legalább 400 évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk: a műanyag 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel.

Egyre többször hallunk arról, hogy bálnákat találnak elpusztulva, gyomrukban egészen nagy méretű műanyagtárgyakkal (vécéülőke, autókaszni darabja stb.). Nézzük honnan jönnek a műanyagok, mennyit termelünk belőlük és mit kezdünk velük?

Gyártás

  • Csak 2015-ben 320 millió tonna polimert gyártottunk világszerte.
  • A műanyag feltalálása óta összesen 8,3 milliárd tonnát gyártottunk belőle. Ennek nagy része szemétként végezte, derült ki a Georgia Egyetem kutatásából, mely az első kalkuláció a kumulatív, összeadódó műanyagmennyiségről.
  • A valaha legyártott műanyagok 44 százaléka 2000 után készült. 1950-ben még 2,3 millió tonnát készítettünk műanyagból, 2000-ben már 250 millió tonnát, 2015-ben pedig 448 millió tonnát.  A globális plasztiktermelés volumene nagyjából 15 évente duplázódott.

Csomagolás

  • Az Egyesült Államok minden egyes polgára naponta átlagosan egy új bevásárlószatyrot vesz igénybe. Dániában ez a szám évente(!) egy.
  • A műanyag csomagolások 40 százalékát csak egyszer használjuk és a kicsomagolás után rögtön el is dobjuk.
  • Percenként közel egymillió italt adnak el világszerte műanyag italos palackban. 2015-ben az egy főre jutó italfogyasztás az USA-ban 346 PET-palacknyi nedű volt. Az országban ezzel az italos palackok éves eladása elérte a 111 milliárd darabot.

Szemét

  • Minden évben a kereskedelmi forgalomba kerülő plasztik közel fele szemétként végzi – még abban az évben.
  • Az évente legyártott műanyagmennyiségnek 12 százaléka kerül szemétégetőkbe, 6,3 milliárd tonna pedig szemétként végzi, főleg szeméttelepeken. Ám ott is annyira megterheli a kapacitásokat, hogy gyakran szivárog ki a természetbe.

Újrahasznosítás (illetve annak hiánya)

  • Európában a legmagasabb az újrafeldolgozási arány (30 százalék), ezt követi Kína (25 százalék), majd az USA (9 százalék).
  • Globális szinten az évente legyártott globális műanyagmennyiségnek csak 9 százalékát hasznosítjuk újra, vagyis 91 százalékot nem. Ezt a 9 százalékot annyira megdöbbentőnek tartották brit tudósok, hogy a Királyi Statisztikai Társaság ezt az összeget választotta 2018 végén az év adatának.

Óceánok

  • Évente körülbelül 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a tengerekbe a part menti régiókból. Ez olyan, mintha 30 centiméterenként 3 bevásárlószatyornyi szeméttel lenne végigrakva a világ összes tengerpartja.
  • Már 2010-ben évente 12,7 millió darab műanyag jutott ki az óceánokba, becsülte akkor a Victoria University kutatója, Annett Finger. Addigra már összesen 5250 milliárd darab műanyag lebegett a tengerekben.
  • A Cocos-szigeteken -másik nevén Keeling-szigeteken-, melynek 27 apró szigete 2750 kilométerre van Ausztrália nyugati partjaitól, legalább 414 millió műanyagnak ad „otthont”, állítják a helyszínen vizsgálódó kutatók. Persze ez csak becslés, mert limitált mintavétel alapján vetítették ki a számot az egész szigetcsoportra, mivel a legszennyezettebbnek gondolt partokat nem tudták elérni.
  • Évente feltehetően 8-12 millió tonna plasztikszemét kerül az óceánjainkba.
  • Az óceánokban található plasztikhulladék több mint felét 2007 után gyártották.
  • Az óceánokban az elmúlt évtizedekben 150 millió tonna műanyag gyülemlett fel, szól az  amerikai Oceans Conservancy becslése.
  • Ma már több darab műanyagszemét van a tengerekben, mint amennyi csillag a Tejúton.

Jövő

  • Ha így folytatjuk tovább, 2050-re súlyra több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
  • Ha nem lassul műanyaggyártásunk, az évszázad derekára 12 milliárd tonna fog tornyosulni belőle a szeméttelepeken. Ez az Empire State Building súlyának 35 000-szerese.
  • Mivel a műanyag tömegtermelése az 1950-es évek óta folyik, nem tudhatjuk, hogy a különféle műanyag tárgyak milyen hosszú ideig képesek egy darabban maradni. Annyi bizonyos, hogy a különféle műanyagfajták évszázadokig -legalább 400 évig- nem bomlik le a természetben. Addig összetört mikroplasztikként egzisztál.

Mi is arra buzdítunk, hogy mondj nemet a műanyagra! Élj tudatosabban és figyelj az újrahasznosításra, újrafelhasználásra! Válassz inkább csomagolásmentes boltokat! A bálnák már jól laktak!

Egészséges-e a dobozos gyümölcslé? Miért inkább frissen préselt?

Amikor gyümölcslé kerül a poharunkba, egyből azonosítjuk azzal, hogy az egészséges, hiszen a gyümölcs egészséges és természetes vitaminforrás.

Csakhogy a ma forgalomban lévő gyümölcslevek már messze vannak az egészségestől.

Bár a forgalmazók azt hirdetik, hogy zamatos, friss és tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, ez inkább csak ügyes marketing trükk, mintsem a valóság.

Először is nézzük meg a gyümölcslevek különböző kategóriáit.

Hagyományos, alacsony gyümölcstartalmú gyümölcslé

Ezek a gyümölcslevek a legegészségtelenebbek, mert csak 10-20%-nyi gyümölcstartalommal bírnak, emellett viszont bőségesen tartalmaznak cukrot, aromákat, mesterséges színezékeket, tartósítószereket, állományjavítókat, sűrítő anyagokat, stabilizátorokat, emulgeálószereket, tömegnövelő szereket és hordozó anyagokat.

Ilyen például a guárgumi, egy vitatott biztonságú sűrítő, állományjavító anyag, amelyet egy gyomnövény magjából vonnak ki. A guárgumi egészségünkre nézve káros anyagokat is tartalmaz, amelyeket a feldolgozás során nem vonnak ki belőle, ezért csak kis mennyiségben szabad a szervezetünkbe juttatni.

A másik gyakran előforduló adalékanyag ezekben a gyümölcslevekben az aszpartam. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik.

Ezek az italok mindennek elmondhatóak, csak egészségesnek nem. Rengeteg cukor és mesterséges anyag van bennünk. Valójában nem alkalmasak a szomjúság oltására és csak egy problémát jelentenek a szervezet számára.

A magukat 100%-osnak hirdető gyümölcslevek

Ha a címkéjüket megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a legtöbb esetben rajta van, hogy koncentrátumból készültek. Ássunk a mélyére, mit is jelent valójában a koncentrátum. Aztán, hogy az egészséges-e vagy sem, már mindenki eldöntheti saját maga.

Vegyük a juice-ok között legelterjedtebb narancs juice-t és nézzük meg, hogyan oldják meg a nagyvállalatok a narancs juice tömeges előállítását.

Logikus, hogy a narancs meleg vidéken, hatalmas ültetvényeken terem, ráadásul nem egész évben, de mégis egész Európában bárhol, bármikor levehetünk a polcról egy kis „friss” narancslét. Nagyvállalati szinten, hogyan lehetne megoldani, hogy mindenhol forgalmazható legyen a narancslé, olyan helyeken is, ahol narancsfát még nem is láttak?

Erre a problémára a válasz a koncentrátum. Egy speciális eljárássorozattal a frissen facsart narancsléből koncentrátumot hoznak létre. Ennek térfogata sokkal kisebb, így a tárolás és a szállítás problémája leegyszerűsödik, olcsóbbá válik. Itt is megvan az a pont, ahol az egészséges jelzőt el is vehetjük a narancslé elől, ugyanis azt vákuum alatt felmelegítik, hogy a víz elpárologjon belőle. Ha egy gyümölcs levét hőnek tesszük ki, akkor köztudott, hogy a vitaminok jelentős hányada azonnal megsemmisül. Tudni kell, hogy a felmelegítési eljárás miatt a koncentrátum sok ízt is veszít. Emiatt különféle vegyi eljárásokkal kell újrakonstruálni a narancslé eredeti ízét és azt a gyártónak már nem kell a címkén feltüntetni, hogy hogyan is lett egy íztelen koncentrátumból újra narancslé ízű ital.

Végül a narancslé átesik még az úgynevezett pasztőrizáción, ami azt jelenti, hogy legalább 30 másodpercre körülbelül 85-94 °C-ra melegítik.

Tehát, amikor a poharunkba öntjük a friss és zamatos, vitaminokkal teli 100%-os dobozos narancslét, akkor jobb, ha tudjuk, hogy egy több lépcsős folyamaton átment, nagyon erős mértékben feldolgozott és átdolgozott italt iszunk, ami már csak árnyéka régi önmagának.

Egyszerűen a legjobbat akkor tesszük magunkkal, ha ezeket a dobozos narancsléket elkerüljük úgy ahogy vannak.

Azért léteznek valóban jó gyümölcslevek is

Általában nem kaphatóak a hagyományos közértekben, mert főleg bioboltban, piacon termelőktől, vagy speciális Lé készítő manufaktúrákban, mint pl. a Léműhely juthatunk hozzájuk, nem ritkán nagyobb kiszerelésben, vagy csomagolásmentesen csapolva.

Egy valódi gyümölcslé csak speciális feltételekkel tartósítható, általában a multi cégek nem tudják gyártani, mert a nagy mennyiség miatt sokat és hosszan kell raktározni, szállítani és a frissen facsart gyümölcslé nem arról híres, hogy sokáig eláll különböző tartósítási eljárások nélkül.

De jól jegyezzük meg, a gyümölcslevet csak mint kiegészítő folyadékot fogyasszuk, a napi vízszükségletet ne cseréljük le gyümölcslére, még akkor sem, ha az tényleg jó fajta. Légy tudatos mindenben, így a léfogyasztásban is!

forrás: https://vizmegoldas.hu/vizszures/gyumolcsle/

10 tipp kezdőknek a Zero waste gondolkodáshoz!

Hulladékmentesen: régen magától értetődő volt

A zero waste szemlélet egy-két generációval ezelőtt a vidéki háztartásokban magától értetődő volt, ma viszont folyamatos tervezést és előrelátást igényel. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fogyasztói társadalom legtöbb produktuma előre csomagolt vagy eldobható, ezért néha valóságos stratégiai játéknak tűnik, hogy elkerüljük a felesleges pazarlást.

Pedig a kidobott szemét nem tűnik el nyomtalanul: jó esetben hulladéklerakóban vagy hulladékfeldolgozóban végzi, rossz esetben az óceán mélyén vagy egy állat gyomrában. Egyre többen ébrednek rá a környezetvédelem fontosságára, de a hulladékcsökkentés még a legelhivatottabbaknak is kihívást jelent. Hogyan legyünk hulladékmentesek tehát úgy, hogy ne kelljen átszerveznünk az egész életünket? A szakértők első lépésként azt javasolják: ne akarjuk rögtön megmenteni a világot – írja Ifj, Chikán Attila, a blogján.

Ellentmondásosnak hangzik? Pedig nem az. Csak arról van szó, hogy ha fenntarthatóbb életmódra szeretnénk áttérni, akkor először tudatosítanunk kell, hogy száz százalékban hulladékmentes háztartás nincsen. A zero waste nem azt jelenti, hogy szó szerint nulla szemetet termelünk, hanem hogy a mindennapi életvitelünk során keletkezett hulladék mennyiségét minimálisra csökkentjük. Ne várjuk magunktól, hogy egyik napról a másikra megmentsük a Földet, a lényeg, hogy tudatos tervezéssel és folyamatos gondolkodással apránként felülvizsgáljuk mindennapi szokásainkat. Mindenkinek a saját idejéhez és lehetőségeihez érdemes igazítania a lépéseket. Az is több a semminél, ha szelektíven válogatjuk a szemetet, vagy esetleg komposztba gyűjtjük a konyhai hulladékot ahelyett, hogy a kukába borítanánk mindent. Ez egy folyamat, amelynek a környezetvédelmen túl az is célja, hogy megkönnyítse az életet; ideális esetben tehát nem igényel extra időt, pénzt és energiát.  

10 tipp kezdőknek

Az alábbi néhány terület példával szolgálhat arra, hogy miként kezdjünk hulladékmentes életet. Sok kicsi sokra megy, tehát nem baj, ha egyszerre csak az egyik lépést próbáljuk ki. Hosszú távon pedig minél többen tesszük meg ezeket a lépéseket, annál nagyobb hatást gyakorlunk az ipari szereplőkre, akik maguk is kénytelenek lesznek a fogyasztói elvárásokhoz igazítani működésüket. A következő tippek tehát segíthetnek a háztartási hulladék mennyiségének csökkentésében:

Első lépésként tudatosítsuk, hogy milyen típusú és mekkora mennyiségű szemetet termelünk. Figyeljük alaposan több héten át a szokásainkat, és gondoljuk át, hogy miből hogyan tudnánk lefaragni.

Ha eddig nem tettük, kezdjünk bele a szelektív hulladékgyűjtésbe! Járjunk utána a helyes szelektálás alapszabályainak, és tanuljunk meg otthon komposztálni!

Egy átlagos háztartás a bevásárolt élelmiszerek 20-30 százalékát fogyasztja csak el, a többi általában a szemetesben végzi. Ha előre megtervezzük a hetünket, és listával megyünk a boltba, elkerülhetjük a túlvásárlást.

Ugyanez érvényes a használati cikkekre. Az új tárgyak vásárlásra előtt érdemes rákeresni, hogy nem találunk-e használtan olcsóbbat vagy nem kaphatjuk-e kölcsönbe ugyanazt a terméket.

Nagyon egyszerű trükk, ha mindig van a táskánkban vagy az autónkban egy vászonszatyor. Ezzel elkerülhetjük, hogy egyszer-használatos műanyag zacskót kelljen venni a gyümölcsökhöz vagy zöldségekhez.

Nem kell mindig bolti ásványvizet inni: használhatunk csapvizet, vagy ha ettől idegenkedünk, akkor felszereltethetünk szűrőberendezést, vagy ihatunk ballonos ásványvizet is. Ez nem csak olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás, hanem kényelmesebb is.

Legyünk kreatívak, ha a hűtőben talált feleslegről van szó! Improvizáljunk vagy keressünk az interneten új recepteket, hogy minél előbb felhasználjuk a romlandó élelmiszereket.

Ha van a közelben csomagolásmentes bolt, menjünk el és próbáljuk ki, hogy milyen! Vigyünk magunkkal vászonzsákokat, zárható dobozokat és üres üvegeket, amikben lemérhetjük a megvásárolni kívánt termékeket.

Online rendelés esetén keressünk olyan áruházakat, ahol környezetbarát vagy újrahasznosított csomagolást használnak, így elkerülhetjük, hogy egy csomó felesleges polisztirol töltőanyagot kapjunk a megrendelt termékek mellé.

A vonzó, környezetbarát termékek megvásárlása előtt előbb használjuk el a már meglévőket!

forrás: nrgreport.com

Miért jobb a frissen préselt lé, mint a hőkezelt?

Mielőtt bárki is zokon venné, természetesen nem az élelmiszer ipart bírálni kívánó témát hoztunk ma nektek, csupán segíteni szeretnénk számotokra legtökéletesebb döntésben, azzal hogy pontosítjuk az alapfogalmakat!Értelem szerűen nehéz egy ipari méretű légyár és egy manufaktúra munkáját pariba hozni egymással, hiszen más értékrendek mozgatják általában a kettőt.

A legnagyobb probléma egy termék esetén a piacra való bevezetés szokott lenni és a gyártók törekszenek a kevesebb rizikófaktor vállalásra, amelynek egyik része a tartósítás.

Mindenki eladni akar!Ahhoz, hogy a boltok polcain akár több hónapig elérhető legyen egy zöldség, vagy gyümölcslé tartósítani kell. Elég nehéz számomra értelmezni viszont, a frissen préselt lé kifejezés használatát egy több hónapig elálló termék esetében. Pedig divatos és trendi lett ennek használata. Nyilván az ügyes marketing, a trendi csomagolás és a profi reklámok segítik ennek a termékkel való összepárosítását a fejekben.

De mit jelent akkor a hőkezeléses tartósítási eljárás?

A hőkezelésnek két módját különböztetjük meg a pasztőrözést és a sterilezést. A pasztőrözés az enzimek inaktiválását és a baktériumok vegetatív alakjainak jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe beavatkozás. A kezelés célja elsősorban a spórát nem képző patogén baktériumok (szalmonellák, sztafilokokkuszok, patogén sztreptococcusok, brucellák stb.) elpusztítása. Minthogy a romlást okozó mikroorganizmusok egy része is elpusztul, a pasztőrözés többnyire megnöveli az élelmiszer eltarthatóságát is.

A pasztőrözött élelmiszerek biztonságos eltarthatóságának előfeltétele, hogy a hőkezelést olyan csomagolással egészítsék ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja. Ezeket az élelmiszereket pasztőrözés után a hőkezelést túlélő, többnyire spóraképző mikroorganizmusok elszaporodásának megelőzése érdekében +10 foknál jóval kisebb hőmérsékleten tárolják. Eltarthatóságuk függ a termék jellegétől valamint a pasztőrözési és tárolási körülményektől.

A sterilezés ( csírátlanítás ) valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktériumspórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes hőkezelés. Az élelmiszeripari gyakorlatban valójában nem a teljes sterilitáson van a hangsúly, hanem azon, hogy a hermetikus csomagolású élelmiszer hűtés nélkül romlásmentesen tárolható és mikrobiológiai egészségártalmat nem okozó legyen. Ezek a követelmények nem feltétlenül igényelnek teljes sterilitást.

A hőkezeléses konzerválás műveletét appertizálásnak nevezték el. A hagyományos konzerváláshoz a tartósítandó élelmiszert hermetikusan zárható tartályba (doboz, konzerves üveg stb) töltik, hogy az újraszennyeződését megakadályozzák. A túlélő mikroorganizmusok miatt az eltarthatóságban a tárolási hőmérsékletnek döntő szerepe van, de fontos szerepet játszanak más a mikroorganizmus szaporodását befolyásoló tényezők, pl. a pH, a vízaktivitás és a tartósítószerek jelenléte is.

A hőkezelés során a hő hatására romlik az élelmiszerek minősége (szín-, íz-, állományváltozás, biológiai értékek csökkenése), ezt minimálisra kell korlátozzák. Ügyelnek kell arra, hogy a csomagolóeszközök igénybevétele sem léphet túl kritikus értékeket (horpadás, lapkaleválás, egyéb sérülések).

Így fogalmaz a szakirodalom. No, de gondoljunk csak bele, hogy egy kicsit placebo hatás szerű azt hinni, hogy egy több hónapig eltartható lé, valójában 100%-os tápanyag, vitamin, ásványi anyag és élő flóra tartalmú, hiszen ezeket jól elpusztítja a hőkezelés. Nyilván az íz hasonló, de a tartalom messze nem ugyan az, bár a reklámok beégtek már ezzel kapcsolatban és azt is elhiszed, hogy az egészség drága. Pedig nem!

Miért érdemes frissen fogyasztani a leveket?Mert minden 100%-ban benne marad, nincs tápanyagvesztés és minden hasznos mikroorganizmus teszi a dolgát a szervezetedben!Persze nem mondjuk, hogy ne fogyaszd a hőkezelt dolgokat, mert bajod nem lesz tőle, de a döntést neked kell meghoznod, hogy a hatását is szeretnéd élvezni, vagy csak az ízét?

A bálnák már jól laktak! Kerüld a műanyagokat!

Egy átfogó kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához több mint 900 különböző vegyi anyagot használnak fel, de a folyamatban további 3000 vegyszer lehet érintett.

?Ételtartó, kulacs, bolti bizonylat: BpA, BpS és BpFAz átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonátból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több biszfenol-A, vagyis BpA jut ki. Mivel több kutatás bizonyította, hogy a BpA már kis mennyiségben is kockázatos a gyermekek és a magzat fejlődésére, Európában 2011-től tilos cumisüvegekben használni. Más ételtárolókban, kulacsokban, sőt a bolti bizonylatokban ugyanakkor a mai napig megtalálható

?Konzervdobozok, üdítős- és sörösdobozok: BpABiszfenolok leginkább a fémdobozok belsejében fordulnak elő. A gyártók ugyan azt állítják, hogy a BpA felhasználása visszaszorulóban van, egy közelmúltbeli dán kutatás mégis 14-ből 8 üdítős- és sörös dobozban mutatta ki az anyagot.Ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető a cukorbetegség, az asztma, a koraszülések és a szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás és a meddőség.

?Eldobható tányérok, poharak: PSA polisztirol (PS – jelölése 6) elterjedt anyag, mindennap találkozhatunk vele az eldobható kávés poharakban, éthordó dobozokban, joghurtos flakonokban, valamint a zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs tálcákban. A bökkenő csak az, hogy alapanyaga, a rákkeltő hatású sztirén rendszeresen megjelenik a késztermékekben, vagyis bejut az ételekbe, italokba. Ja, és számos polisztirol termék égésgátló anyagokat is tartalmaz.

?PET-palackok: ftalátok, BpA, égésgátlók, ólom és antimonA könnyen újrahasznosítható és viszonylag olcsó PET (jelölése 1), azaz polietilén-tereftalát elvben kevés adalékot tartalmaz, egy norvég és egy magyar kutatás viszont még ha kis mennyiségben is, de ftalát-vegyületekre bukkant az ilyen palackokban tárolt italokban. A magyar kutatás bemutatta, hogy az idő múlásával nő a koncentráció és azt is, hogy a kis kiszerelésű palackokban, amelyekben aránylag nagyobb felülettel érintkezik a folyadék, több a ftalát.A norvég vizsgálat emellett klórozott parafinokat, BpA-t, égésgátlókat és ólmot (!) mutatott ki a folyadékmintákból, egy korábbi ELTE-s tanulmány pedig antimon kioldódását figyelte meg. Ha nem ismernéd, az utóbbi egy arzénhez hasonló félfém, mely kockázatos az emberi egészségre nézve.Nem árt az eszedbe vésni azt is, hogy ha egy PET-palackot, vagy más műanyagot sokszor használsz, akkor különböző gombák és baktériumok szaporodhatnak el a felületén, amiből csúnya fertőzés lehet.

?Tisztítószeres és joghurtos flakonok: PVCA polivini-klorid (jelölése 3) inkább tisztítószeres flakonok anyaga, de időnként joghurtos vagy egyéb élelmiszeres flakonokként is feltűnik. A veszély itt abban rejlik, hogy alapanyagként ritkán megjelenhet benne a vinil-klorid is, mely rákkeltő tulajdonságokkal bír. A PVC-termékek ráadásul rendszeresen tartalmaznak ftalát-lágyítókat is. A ftalát-vegyületek a szervezetünkben alapvetően a szaporítóképességet és a hormonrendszert károsíthatják, sőt egyes ftalátokat (pl. DEHP) rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hoztak. Számos kutatás mutatott rá, hogy a ftalátok szoros összefüggésben állnak például a meddőséggel és az elhízással is.

Folytatása következik…..Ez csak töredéke annak a felsorolásnak, amely bemutatja nektek is, hogy miért kerüld el a műanyagokat? Nem csak egészségesebb lehetsz, de véded azt csodálatos világot, amelyben élhetsz, ha Te is teszel valamit a tudatosság jegyében!Soha ne dőlj be a bullshitnek, legyél mindig, mindenben tudatos!?A bálnák már jól laktak, védd Te is a Földet, ahol élsz! ??