A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő (vitis vinifera) Kis-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében korán meghonosodott, a legrégebben termesztett gyümölcseink közé tartozik. A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak, az avarok is foglalkoztak vele.
Számtalan színű és ízű, bogyó nagyságú fajtája ismert, az apró szemű, szinte fekete félvad fajtától az ujjbegynyi sárga “kecskecsöcsű” nemesített csemegeszőlőig. Megkülönböztetünk bor és csemegeszőlő fajtákat, de sok fajta ún. kettős hasznosítású (például Oporto, Chasselas, Irsai Oliver).
Miért jó?
A lédús gyümölcsök közül 18 százalékos vagy magasabb cukortartalma miatt a legnagyobb energiatartalmú gyümölcs. A szőlő 6-9 g fehérjét, 5 g zsírt; 180 g szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tartalmaz kilogrammonként, mintegy hetven százaléka víz. Így érthető, hogy akár egészben, akár levet facsarva belőle frissítő, tápanyagban dús, értékes élelmiszer. C- vitamintartalma alacsony, 5 mg/100 g). A szőlő a szervezet számára közvetlenül is felhasználható cukrot – szőlőcukrot – tartalmaz, ezért kúraszerűen is ajánlható vérszegény, legyengült szervezet számára, daganatos betegségek, székrekedés, aranyér, mindenféle gyulladásos megbetegedés gyógyszereként és női betegségekre is. Maga a gyümölcshús illetve lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás, ráadásul a szőlő héjában és magjában antioxidánsok, gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. A szőlőmag kivonata, a szőlőmag-olaj segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Jó hatású lehet azok számára is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Vitamin és ásványi anyagtartalma, vértisztító hatása miatt természetes afrodiziákumként is számon tartják.
Jó tudni!
Kozmetikai jótékony hatást is tulajdonítanak neki: késlelteti a ráncok kialakulását.
A szőlő természetesen nemcsak egészséges, bőtermő, frissítő, könnyen emészthető gyümölcsként, hanem a borászat legfontosabb alapanyagaként is fontos szerepet tölt be évszázadok óta. Jó minőségű, tiszta, valódi szőlőborból napi egy pohárnyi (2-3 dl) egészségére válhat mindenkinek. “Ellenjavallt” azonban gyermekeknek, a terhes vagy szoptatós kismamáknak, a fokozottan érzékeny májúaknak, bizonyos gyógyszerek fogyasztóinak és természetesen a gépkocsit vezetőknek. A mértékkel, helyes táplálkozás mellett elfogyasztott nemes borok szívvédő, roboráló, étvágyjavító, egészségmegőrző hatása ma már bizonyított. Az ezt a mennyiséget jelentősen meghaladó, napi rendszerességgel, függésben megivott, netán pancsolt, szőlőt sosem látott borok viszont ugyanakkora bajt okozhatnak, mint bármelyik szeszes ital.
Hogyan fogyasszuk?
Akár minden napra ajánlható egy pohár frissen préselt szőlőlé vagy egy fürt egészséges, érett szőlő reggel éhgyomorra vagy fél órával az étkezések előtt. Étkezés közben vagy utána azonban ne egyenek szőlőt, mert magas cukortartalma miatt igen könnyen megerjed; így nem segíti, hanem akadályozza az emésztést. Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem után érő gyümölcs: ha savanyúan szedik le, olyan is marad.
Tippek-tanácsok
Ajánlják a szőlőt kúraszerűen is, amikor néhány napig 3-4 étkezésre is szőlőt fogyasztanak, 1-2 kg-ot a nap folyamán. Ez a vesékre, a bélrendszerre és a bőrre is jótékony hatású. Ez alól kivételt képeznek a cukorbetegségben, epe-, vesebajokban és gyomorsavtúltengésben szenvedők.