Gyógyíthatatlan betegek az óceánok, súlyosan alulbecsülhették a tengeri műanyag mennyiségét!

A Léműhely is csatlakozott a Felelős Gasztrohős műanyag szívószálmentes augusztusi kampányához az EcoMood Hungary zero waste webshoppal közösen. Ennek jegyében szeretnénk ezt a korábbi vendégcikket veletek megosztani. Tanulságos adatok és számok! Ezt mindenkinek ismernie kell, hogy tudja miért kell nemet mondani a műanyagra!

373 ezer fogkefe, 977 ezer cipő – ezek a tételek is szerepelnek abban az elképesztő hulladékleltárban, amelyet egy a világ legeldugottabb helyei közé tartozó aprócska sziget partjain kikötött hordalékot átvizsgálva állítottak össze ausztrál kutatók.

Az amúgy jelentős turizmussal bíró Kókusz (Keeling)-szigeteken partra mosódott hulladék java részét a 414 millió darab, összesen 278 tonnányi műanyagszemét – palackok, evőeszközök, zacskók és szívószálak – teszi ki a Nature-ben publikált tanulmány szerint.

Az összehasonlító vizsgálatból a kutatók azt szűrték le, hogy a Föld óceánjaiban exponenciálisan nőtt a műanyagszennyezés, és még mindig rengeteg egyszer használatos műanyagot állítunk elő, illetve dobunk a szemétbe.

A Jakartától ezer kilométerre, az Indiai-óceánon fekvő sziget azok közé a távoli, alig lakott helyek közé tartozik, amelyek a legjobb indikátorai az óceánok műanyag-szennyezettségének – mondta a tanulmány vezető szerzője, Jennifer Lavers, a Tasmaniai Egyetem tengeri és antarktiszi tanulmányokat folytató intézetének munkatársa. „Az ilyen szigetek olyanok, mint a kanárik a szénbányákban, és egyre sürgetőbb, hogy megszívleljük a figyelmeztetésüket. A műanyagszennyezés ma már mindenhol tapasztalható az óceánokban, és a távoli szigetek a legjobbak arra, hogy objektív képet kapjunk a Föld vizeiben sodródó plasztik mennyiségéről.”

Csak a jéghegy csúcsa, amit a parton látunk

A kutatók a két atollból és 27 korallszigetből álló Kókusz-szigeteken arra jutottak, hogy a szemét valós mennyisége huszonhatszorosa a látható hulladékénak, ugyanis a hordalék jó része időközben betemetődött, és már a felszín alatt található. Felmerül tehát, hogy a korábbi, csak a látható szeméttel számoló tanulmányok jócskán alulbecsülték a problémát.

Lavers 2017-ben a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő Henderson-szigeten végzett hasonló kutatást, és arra jutott, hogy a sziget egyike a műanyagszennyezésben leginkább érintett területeknek a Földön. Ám míg a Henderson-szigeten leginkább halászattal összefüggő szemetet találtak, a Kókusz-szigeteken nagyrészt egyszer használatos tárgyakból állt a szeméttömeg.

„A műanyag iránti eltúlzott és nem szűnő igényünk, valamint a nem eléggé hatékony szabályozás és hulladékkezelés együtt rendkívül negatív hatást fejt ki a tengeri, édesvízi és szárazföldi élővilágra is” – mondta Lavers, megemlítve, hogy az állatok beleakadnak a hulladékokba, illetve le is nyelik a darabkákat, és emiatt kitettségben élnek a műanyagokból származó vegyületeknek.

600 ember nyögi milliók szemetét

A Kókusz-szigeteket Ausztrália utolsó háborítatlan paradicsomának szokták titulálni, és a turizmus a helyi közösség elsődleges bevételi forrása. Ám a szigetet elborító szemét óhatatlanul hatással lesz a sziget strandjaira és ezáltal az idegenforgalmára is. Lavers szerint az Északi-sarktól a Déli-sarkig hasonló a szeméthelyzet a szigeteken és a parti területeken.

A Kókusz-szigeteken annyi cipőt és fogkefét találnak, amennyit a helyi lakosság négyezer év alatt használna el. A mindössze 14 km2 területű szigeten (Budapest 525 km2) hiába próbálnak megfelelő helyet találni a szemétrengeteg elhelyezésére, és eddig más módszer sem kínálkozott a hulladék megfelelő kezelésére.

A tanulmány szerint ha nem történik gyors és jelentős változás, az emberi hulladék felhalmozódik a partokon, és növekvő mértékben hat majd vissza a biodiverzitásra, miközben a tengeri műanyag eltüntetése végképp csak álom marad. A szerzők szerint a hulladékkezelési kezdeményezéseknek és a szabályozásnak is figyelemmel kell lennie arra is, hogy milyen hatásai vannak a mértéktelen szennyezésnek a távoli kis szigetekre és az ott lakókra. 

Az alábbi grafikon a globális műanyagtermelés alakulását mutatja tonnában. 2015-ig összesen 7,8 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség.

A műanyagtermelés közben nem szűnik növekedni: a 2006 óta előállított mennyiség majdnem a felét teszi ki annak, amit az előző hatvan évben gyártott az emberiség. „Csak 2010-ben 12,7 millió tonna műanyag landolt az óceánokban, és a plasztikszemét 40 százaléka még ugyanabban az évben bekerül a szemétciklusba, mint amikor legyártották” – mondta a tanulmányban ugyancsak közreműködő Annett Finger a Victoria Egyetemről. Becslések szerint jelenleg 5,25 billió darab műanyagszemét kering az óceánokban, amit Finger az egyszer használatos műanyagok előállításának növekedésével magyaráz.

„Az óceánok kitakarítása jelenleg nem lehetséges. Az egyszer már szennyeződött partszakaszok megtisztítása igen időigényes és drága, ráadásul rendszeresen ismételni kell, mivel több ezer új műanyagszemét sodródik partra minden egyes nap.”

“NE FELEDD A BÁLNÁK MÁR JÓLLAKTAK!”

forrás: https://qubit.hu/2019/05/17/gyogyithatatlan-betegek-az-oceanok-sulyosan-alulbecsulhettek-a-tengeri-muanyag-mennyiseget

Miért jobb a frissen préselt lé, mint a hőkezelt?

Mielőtt bárki is zokon venné, természetesen nem az élelmiszer ipart bírálni kívánó témát hoztunk ma nektek, csupán segíteni szeretnénk számotokra legtökéletesebb döntésben, azzal hogy pontosítjuk az alapfogalmakat!Értelem szerűen nehéz egy ipari méretű légyár és egy manufaktúra munkáját pariba hozni egymással, hiszen más értékrendek mozgatják általában a kettőt.

A legnagyobb probléma egy termék esetén a piacra való bevezetés szokott lenni és a gyártók törekszenek a kevesebb rizikófaktor vállalásra, amelynek egyik része a tartósítás.

Mindenki eladni akar!Ahhoz, hogy a boltok polcain akár több hónapig elérhető legyen egy zöldség, vagy gyümölcslé tartósítani kell. Elég nehéz számomra értelmezni viszont, a frissen préselt lé kifejezés használatát egy több hónapig elálló termék esetében. Pedig divatos és trendi lett ennek használata. Nyilván az ügyes marketing, a trendi csomagolás és a profi reklámok segítik ennek a termékkel való összepárosítását a fejekben.

De mit jelent akkor a hőkezeléses tartósítási eljárás?

A hőkezelésnek két módját különböztetjük meg a pasztőrözést és a sterilezést. A pasztőrözés az enzimek inaktiválását és a baktériumok vegetatív alakjainak jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe beavatkozás. A kezelés célja elsősorban a spórát nem képző patogén baktériumok (szalmonellák, sztafilokokkuszok, patogén sztreptococcusok, brucellák stb.) elpusztítása. Minthogy a romlást okozó mikroorganizmusok egy része is elpusztul, a pasztőrözés többnyire megnöveli az élelmiszer eltarthatóságát is.

A pasztőrözött élelmiszerek biztonságos eltarthatóságának előfeltétele, hogy a hőkezelést olyan csomagolással egészítsék ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja. Ezeket az élelmiszereket pasztőrözés után a hőkezelést túlélő, többnyire spóraképző mikroorganizmusok elszaporodásának megelőzése érdekében +10 foknál jóval kisebb hőmérsékleten tárolják. Eltarthatóságuk függ a termék jellegétől valamint a pasztőrözési és tárolási körülményektől.

A sterilezés ( csírátlanítás ) valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktériumspórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes hőkezelés. Az élelmiszeripari gyakorlatban valójában nem a teljes sterilitáson van a hangsúly, hanem azon, hogy a hermetikus csomagolású élelmiszer hűtés nélkül romlásmentesen tárolható és mikrobiológiai egészségártalmat nem okozó legyen. Ezek a követelmények nem feltétlenül igényelnek teljes sterilitást.

A hőkezeléses konzerválás műveletét appertizálásnak nevezték el. A hagyományos konzerváláshoz a tartósítandó élelmiszert hermetikusan zárható tartályba (doboz, konzerves üveg stb) töltik, hogy az újraszennyeződését megakadályozzák. A túlélő mikroorganizmusok miatt az eltarthatóságban a tárolási hőmérsékletnek döntő szerepe van, de fontos szerepet játszanak más a mikroorganizmus szaporodását befolyásoló tényezők, pl. a pH, a vízaktivitás és a tartósítószerek jelenléte is.

A hőkezelés során a hő hatására romlik az élelmiszerek minősége (szín-, íz-, állományváltozás, biológiai értékek csökkenése), ezt minimálisra kell korlátozzák. Ügyelnek kell arra, hogy a csomagolóeszközök igénybevétele sem léphet túl kritikus értékeket (horpadás, lapkaleválás, egyéb sérülések).

Így fogalmaz a szakirodalom. No, de gondoljunk csak bele, hogy egy kicsit placebo hatás szerű azt hinni, hogy egy több hónapig eltartható lé, valójában 100%-os tápanyag, vitamin, ásványi anyag és élő flóra tartalmú, hiszen ezeket jól elpusztítja a hőkezelés. Nyilván az íz hasonló, de a tartalom messze nem ugyan az, bár a reklámok beégtek már ezzel kapcsolatban és azt is elhiszed, hogy az egészség drága. Pedig nem!

Miért érdemes frissen fogyasztani a leveket?Mert minden 100%-ban benne marad, nincs tápanyagvesztés és minden hasznos mikroorganizmus teszi a dolgát a szervezetedben!Persze nem mondjuk, hogy ne fogyaszd a hőkezelt dolgokat, mert bajod nem lesz tőle, de a döntést neked kell meghoznod, hogy a hatását is szeretnéd élvezni, vagy csak az ízét?

A bálnák már jól laktak! Kerüld a műanyagokat!

Egy átfogó kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához több mint 900 különböző vegyi anyagot használnak fel, de a folyamatban további 3000 vegyszer lehet érintett.

?Ételtartó, kulacs, bolti bizonylat: BpA, BpS és BpFAz átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonátból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több biszfenol-A, vagyis BpA jut ki. Mivel több kutatás bizonyította, hogy a BpA már kis mennyiségben is kockázatos a gyermekek és a magzat fejlődésére, Európában 2011-től tilos cumisüvegekben használni. Más ételtárolókban, kulacsokban, sőt a bolti bizonylatokban ugyanakkor a mai napig megtalálható

?Konzervdobozok, üdítős- és sörösdobozok: BpABiszfenolok leginkább a fémdobozok belsejében fordulnak elő. A gyártók ugyan azt állítják, hogy a BpA felhasználása visszaszorulóban van, egy közelmúltbeli dán kutatás mégis 14-ből 8 üdítős- és sörös dobozban mutatta ki az anyagot.Ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető a cukorbetegség, az asztma, a koraszülések és a szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás és a meddőség.

?Eldobható tányérok, poharak: PSA polisztirol (PS – jelölése 6) elterjedt anyag, mindennap találkozhatunk vele az eldobható kávés poharakban, éthordó dobozokban, joghurtos flakonokban, valamint a zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs tálcákban. A bökkenő csak az, hogy alapanyaga, a rákkeltő hatású sztirén rendszeresen megjelenik a késztermékekben, vagyis bejut az ételekbe, italokba. Ja, és számos polisztirol termék égésgátló anyagokat is tartalmaz.

?PET-palackok: ftalátok, BpA, égésgátlók, ólom és antimonA könnyen újrahasznosítható és viszonylag olcsó PET (jelölése 1), azaz polietilén-tereftalát elvben kevés adalékot tartalmaz, egy norvég és egy magyar kutatás viszont még ha kis mennyiségben is, de ftalát-vegyületekre bukkant az ilyen palackokban tárolt italokban. A magyar kutatás bemutatta, hogy az idő múlásával nő a koncentráció és azt is, hogy a kis kiszerelésű palackokban, amelyekben aránylag nagyobb felülettel érintkezik a folyadék, több a ftalát.A norvég vizsgálat emellett klórozott parafinokat, BpA-t, égésgátlókat és ólmot (!) mutatott ki a folyadékmintákból, egy korábbi ELTE-s tanulmány pedig antimon kioldódását figyelte meg. Ha nem ismernéd, az utóbbi egy arzénhez hasonló félfém, mely kockázatos az emberi egészségre nézve.Nem árt az eszedbe vésni azt is, hogy ha egy PET-palackot, vagy más műanyagot sokszor használsz, akkor különböző gombák és baktériumok szaporodhatnak el a felületén, amiből csúnya fertőzés lehet.

?Tisztítószeres és joghurtos flakonok: PVCA polivini-klorid (jelölése 3) inkább tisztítószeres flakonok anyaga, de időnként joghurtos vagy egyéb élelmiszeres flakonokként is feltűnik. A veszély itt abban rejlik, hogy alapanyagként ritkán megjelenhet benne a vinil-klorid is, mely rákkeltő tulajdonságokkal bír. A PVC-termékek ráadásul rendszeresen tartalmaznak ftalát-lágyítókat is. A ftalát-vegyületek a szervezetünkben alapvetően a szaporítóképességet és a hormonrendszert károsíthatják, sőt egyes ftalátokat (pl. DEHP) rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hoztak. Számos kutatás mutatott rá, hogy a ftalátok szoros összefüggésben állnak például a meddőséggel és az elhízással is.

Folytatása következik…..Ez csak töredéke annak a felsorolásnak, amely bemutatja nektek is, hogy miért kerüld el a műanyagokat? Nem csak egészségesebb lehetsz, de véded azt csodálatos világot, amelyben élhetsz, ha Te is teszel valamit a tudatosság jegyében!Soha ne dőlj be a bullshitnek, legyél mindig, mindenben tudatos!?A bálnák már jól laktak, védd Te is a Földet, ahol élsz! ??